Gabonakombájnok

   Magyarországon a gabona arató-cséplő géppel való betakarítása körülbelül az 1960-as évek elején terjedt el a Szovjet (orosz) gyártmányú SZK-3 és SZK-4 kombájnok megjelenésével, bár már előtte Magyarországon is készültek kombájnok, de ezek gyártása külföldi nyomásra hamar abba maradt. A kezdetektől egészen a rendszerváltásig a hagyományos, tandenciális, keresztdobos cséplőszerkezetű, szalmarázó ládás magleválasztású arató-cséplő gépek alkották a Magyar kombájnpark 95-98 %-át, melyek egytől-egyig külföldi importból származó gépek voltak (Claas, Fortschritt, Bizon, SzK).  Eleinte kis cséplési keresztmetszetű 4 szalmarázó ládás, kis rostafelületű, alacsony motorteljesítményű, kis magtartályú kombájnok érkeztek. 1969 és 1974 között olyan - hazánkban ritkának számító - típusok is dolgoztak a magyar földeken, mint a John Deere 7700, a Claas Senator (Bábolnán), az IH-915 (Bábolnán) vagy a  Braud 108 (Komáromi ÁG.-ban).
  1975-1978-tól megjelentek a nagyobb cséplési keresztmetszetű, 5- 6 szalmarázó ládás, nagyobb rosta felületű, 150 LE (esetenként 200 LE) feletti  motorteljesítményű, nagy magbefogadó képességű kombájnok is, amelyek később a 80-as években a többségét alkották már az itthoni arató-cséplő gépparknak. A behozott kombájnok többsége az itthon kifejlesztett különböző adapter családoknak köszönhetően alkalmassá vált a kukorica mellett napraforgó, bab, száraz borsó, szója, illetve egyéb hüvelyesek és aprómagvak betakarítására is. A kombájnok kezdetben vezetőfülke nélkül érkeztek, később, a 70-es évek 2. felétől már minden behozott kombájn fűthető, szellőztethető fülkével látták el. Ki kell emelni, hogy a Claas Kombájnok már a 70-es évek közepétől légkondicionált, körbeüvegezett, nagyon modern fülkével érkeztek melyeket egy megállapodás keretében a Kecskeméti Mezőgép gyártott, aminek jogutódja a mai napig is készíti a Claas fülkéket, illetve a vágóasztalok és a ferdefelhordók is  a mai napig hazánkban készülnek. Érkeztek axiáldobos cséplőszerkezetű és dobos magleválasztású arató-cséplő gépek is hazánkba, de ezek nem terjedtek el. A gazdaságok nagyon idegenkedtek az új, speciális cséplőszerkezetektől.

 
Kombájn tesztek                                                  

   A magyar mezőgazdaságban sokféle kombájn dolgozott és dolgozik még ma is. A változatos kombájnpark kialakulásában nagy szerepe volt a kombájnteszteknek is. A termelőszövetkezetek megalakulásával nemcsak országos, de európai viszonylatban is nagy, egybefüggő táblák alakultak ki, melyeken jól lehetett tesztelni a kombájnokat. A másik ok, amiért annyi kombájnt nálunk próbáltak ki, a magas termésátlagok. 1970-től bevezették az iparszerű kukoricatermelést, így a kukorica termésátlaga 110-120 mázsa lett hektáronként. Tehát olyan feltételek voltak adottak, amelyek mellett megfelelően lehetett kipróbálni az arató-cséplő gépeket.
   A Claas kombájnok magyarországi tesztelése a Dominator-okkal (80, 85, 100, 105, 106, 108) kezdődött, majd a 80-as években a CS rendszerű típusokkal folytatódott (1981: 116 CS, 1984: 114 CS), 1985-ben pedig a Commandor-ral. Nálunk volt a Dominator Maxi és Mega kombájnok első tagjainak nemzetközi bemutatója, miután a Claas már egy évet tesztelte őket a magyarországi viszonyok között. A Fortschritt kombájnok fejlesztéséhez is jelentősen hozzájárultak a magyarországi tapasztalatok. Az E-516-ost kukoricában tesztelték, és ekkor jöttek rá, hogy kell még egy döntött rosta, mert csak úgy lehet kukoricában kihozni belőle a maximumot. Így született meg az E-517-es. A további fejlesztett változatokból is érkeztek kipróbálásra, többek között E-518, E-524, E-526, E-527. A szovjet kombájnok közül is sokat vizsgáltak a hazai körülmények között. A legnagyobb port a DON-1500-as kombájn mezőgéptesztje kavarta , amikor lefulladt a magyar kukoricában, ennek ellenére a DON-1500B változat is itt mutatkozott be. Az amerikai kombájnok közül a John Deere 970-est először nálunk próbálták ki kukoricában, melyet különösen nehéz körülmények között történő aratásra terveztek. Továbbá a John Deere 1084 H4, 8820, 9500, Case-IH AF 2100 és 2300 típusokat is. A John Deere 2066-os magyarországi mezőgéptesztje során produkálta az addig még soha sehol nem mért 30 kg/s áteresztőképességet kukoricában. A Western Combine Rotary első típusa is hazánkban van valahol, azt is itt próbálták ki először.
   Néhány nyugati típus, amelyeket még érdemes megemlíteni: New Holland TF 46, a 90-es évek végén a CX széria, MF-38 RS, MF-40, Laverda M182, Dronningborg 8500, a Finn Sampo 3065-ös prototípusa is itt küszködött a legnagyobb sárban a kukoricával életében először. Még lehetne folytatni a sort és a megannyi típust, amelyek közül sok hazánkban aratott először kukoricát, de az eddig leírtak önmagukért beszélnek. Mi egy kicsinyke ország vagyunk, mégis szinte mindegyik gyártó, kicsi és nagy egyaránt szem előtt tart bennünket. Ez valamit biztos csak jelent, nem lehet véletlen....
 
A Claas Dominatorokról                                                  

   Az Claas Dominator az egyik legelterjedtebb kombájntípus Magyarországon, időtállóságuk és nagy teljesítményük révén még ma is rengeteg arat a hazai földeken. A 80-as típus megjelenésével kezdődött a Dominator magyarországi pályafutása. Az IKR kezdte meg a kombájnok behozatalát, elsősorban az iparszerű kukoricatermelés miatt. Különleges megállapodást kötött a Claas gyárral, mely szerint a Claas Dominator-ok Rába motorral szerelve fognak üzembe állni. Az IKR részére szállított Dominatorokat sárga színűre festették a Claas gyárban, a többi termelési rendszer a hagyományos, zöld színnél maradt.Az 1970-es és 80-as években a Claas még nem volt annyira sláger márka Európában mint manapság, vagy mint a 90-es évek második felében. Magyarországon egy 1973-ban leszállított Claas Dominator 80-as 18 718 üzemórát dolgozott 12 év alatt. Összehasonlítás képpen egy ugyanilyen kombájn az akkori NSZK-ban és Angliában, illetve egyéb nyugat-európai országban 3000-3500 üzemórát dolgozott ugyanennyi idő alatt. Magyarországon ugyanebben az időben egy kombájn egy szezonban kb. 1200-1300 hektárról takarította be a terményt évente, de volt olyan Dominator ami 1982-ben 2140 hektárról takarított be terményt. Ezekről a külföldi szaklapok is cikkeztek hosszasan akkoriban. 1973-tól egészen 1989-ig több mint 4500 új Claas Dominátor kombájn érkezett hazánkba, a 4000. kombájn az első 108 SL volt. Egyedülálló szám a Claas Kelet-Európába irányuló betakarító gép exportjának történetében. A gyár minden új kombájn típusát itt próbálta ki először és az új típusok nemzetközi bemutatója is szinte mindig itt történt meg.

 
Adatok a kombájnállományról                                                 

A magyar kombájnpark 1978-ban
Típus Darab Állomány %-a Teljesítmény (LE) Áteresztőképesség (kg/s) Összes áteresztőképesség
SzK-4 2800 19,60 75 4 11 200
SzK-5 5100 35,80 100 5 25 500
E-512 3500 24,55 105 5 17 500
SzK-6 1150 8,05 150 6 6 900
Claas D-100/105 1050 7,40 175 9 9 450
E-516 7 0,05 220 10 70
Bizon Gigant 100 0,70 220 10 1 000
Egyéb* 550 3,85 120 6 3 300
*John Deere 730 és 970 ill. Claas D-80 típusok      

A magyar kombájnpark 1981-ben
Típus Darab Típus Darab Típus Darab
SzK-5 4000 E-512 2900 Claas Dominator 100 600
SzK-6-II 700 E-516 2300 Claas Dominator 105 800
Egyéb (zömmel JD 970) 400 Bizon Gigant Z-60 3000 Claas Dominator 106 450

 
 
                           SzK-3 és SzK-4 arató-cséplő gépek
                                              (Szovjetunió)                                                                                   

  Az SZK-3 és SZK-4 kombájnok első gabonafélék aratására vagy rendfelszedésére és cséplésére használhatók. Kiegészítő szerelvényei napraforgó és kukorica betakarítására is alkalmassá teszik. Silózó adapter felszerelésével silózásra is használható. A vágóasztal a talaj domborzatát hossz és keresztirányban is követi, emelése és süllyesztése hidraulikusan történik, úgy mint a motolla mozgatása és fordulatának szabályozása. A cséplőrész cséplődobból, kosárból és a tisztítóból áll. A gép hátulján szalmagyűjtő található, mely a szalmát és a pelyvát egyaránt gyűjti. Ürítése automatikus, de pedállal is működtethető. A magtartály mellett van a vezetőállás, amely fülke nélküli. A gép motorja a vezetőállás mögött jobbra, a cséplőrész tetején helyezkedik el.
● Műszaki adatok ● Archív fotók ● Prospektus ● Mezőgépteszt ● Digitális fotók ● Videó
 
                                    SzK-5 arató-cséplő gép
                                              (Szovjetunió)                                                                                   

  Az SZK-4 továbbfejlesztett változata, melynek névleges áteresztőképessége 5-6 kg/s. A beépített motor teljesítménye 100 LE. Vágószerkezete talajkopírozós rendszerű, vezetőfülkéje fényárnyékolt, pormentesített. A 3 m3-es magtartály alján vibrátort helyeztek el a magboltozódás kiküszöbölése céljából. A dobfordulat és a dobkosárrés központi karokkal szabályozható. A szalmarázó tisztító felülete 4,28 m2, a rostafelület nagysága 2,16 m2. Tisztítószerkezete kettős, külön csavarorsós mechanizmussal szabályozható. A haladási sebesség 1,1-18,7 km/h sebességhatárok között változtatható. A sebességfokozatok száma 3 előre, 1 hátra. A gép szalma-rendrakó és szalmagyűjtős kivitelben készül. A géphez 410, 500, 600 és 700 cm-es vágóasztalok készülnek, amelyek a Magyarországon gyártott VszG szállítókocsira helyezhetők, amelyet a gép maga után kapcsolva vontat.
● Műszaki adatok ● Archív fotók ● Prospektus ● Mezőgépteszt ● Digitális fotók ● Videó
 
                                    SzK-6 arató-cséplő gép
                                              (Szovjetunió)                                                                                   

   Az SzK-6 "Kolosz" szovjet gabonakombájn különböző szemestermények betakarítására alkalmas, gumikerekes és lánctalpas kivitelben készült. Külön érdekessége a gépnek a két cséplődob, a légkondicionált vezetőfülke. A géphez 5, 6 és 7 m munkaszélességű vágóasztalok csatlakoztathatók. A gép teljesítménye egy tiszta munkaórára vetítve 10 t/óra. Haladási sebessége munka közben 1,04-7,4 km/h, vonulás közben 18,7 km/h. A gép teljes súlya 5 méteres vágóasztallal 8245 kg.
● Műszaki adatok ● Archív fotók ● Prospektus ● Mezőgépteszt ● Digitális fotók ● Videó
 
                                 DON-1500 arató-cséplő gép
                                              (Szovjetunió)                                                                                   

  A DON-1500 kombájn 1985-ben érkezett kipróbálásra hazánkba elõszõr. Három KGST tagország kapott tesztelésre a gyártás elõtt egy-egy példány köztük hazánk is. Az 1987-ig tartó gépvizsgálat alatt 6 darab ilyen kombájn érkezett, majd 1988-ban már 20 darab Don-1500 arató-cséplõ gépet hoztak be. A hathengeres turbófeltöltõs Orsoz gyártmányú dizel motorral meghajtott betakarító gép, hidro-mechanikus járószerkezet hajtású. Vágóasztala teljesen talajkopírozó rendszerû, visszaforgató berendezése, a vágóasztal mellõl és a fülkébõl is írányítható. Cséplõszerkezete hagyományos építésû, magleválasztó rendszere szalmarázó ládás. Vezetõfülkéje teljesen zárt légkondícionált fülke, visszajelzõ és kezelõ mûszerekkel. Hazai forgalmazása 1988-tól folyamatos volt, de a rendszerváltással megszakadt, késõbb a továbfejlesztett DON-1500B típussal folytatódott a 90-es években.
● Műszaki adatok ● Archív fotók ● Prospektus ● Mezőgépteszt ● Digitális fotók ● Videó
 
                          Claas Dominator 80 arató-cséplő gép
                            (Német Szövetségi Köztársaság, Claas)                                                                                   

  Sokak szerint a Claas kombájnok alapjait Magyarországon ez a kombájn tette le. Valóban ez volt az első típus, mely nagy számban elterjedt a gazdaságokban. A legelső példány 1970-ben érkezett meg a Bábolnai ÁG-ba, mely akkor még fülke nélkül, hatsoros kukoricaadapterrel dolgozott a kipróbálás során. A gép sorozatgyártása 1971-ben indult meg, ezt követően megindult a már vezetőfülkével is rendelkező kombájnok nagy számban történő behozatala.  A kombájn hagyományos felépítésű, öt szalmarázó ládás kivitelben készült. Gabonavágó szerkezete 4,5 méter szélességű, kukorica betakarításához négysoros kukoricaadapter használtak hozzá. A gép erőforrása egy 120 LE-s dízelmotor. 
● Műszaki adatok ● Archív fotók ● Prospektus ● Mezőgépteszt ● Digitális fotók ● Videó
 
                          Claas Dominator 100 arató-cséplő gép
                             (Német Szövetségi Köztársaság, Claas)                                                                                   

  A Claas Dominator 100 típusú kombájn 1972-ben jelent meg hazánkban, mely a korábbi 80-as típus továbbfejlesztett, nagyobb teljesítményű változata, búzában 9 kg/s körüli áteresztőképességgel bír. Elődjéhez képest jobb munkaminőséggel és üzembiztossággal, nagyobb magtartállyal rendelkezett. Megváltozott az ürítőcső felfüggesztése, valamint a csiga meghajtása is. Növekedett a magtartály térfogata, valamint a szalmarázó felület. A kombájnra gyorskapcsolással 3,9; 4,5; 5,1; 5,7; és 6,6 méter szélességű vágóasztalok csatlakoztathatók, hazánkban az 5,1 méteres változatot alkalmazták. Kukorica betakarításához hatsoros adapter állt rendelkezésre. A kombájn erőforrása 1975-ig 170 LE-s Mercedes OM típusú hathengeres dízelmotor volt, 1975-től pedig egy szintén hathengeres, de már hazai gyártású 180 LE-s RÁBA-M.A.N. D-2156 HM6 motor volt.  A vezetőfülke 1975-től szintén hazai gyártmány lett, a Mezőgép Kecskemét által. 
● Műszaki adatok ● Archív fotók ● Prospektus ● Mezőgépteszt ● Digitális fotók ● Videó
 
                          Claas Dominator 105 arató-cséplő gép
                             (Német Szövetségi Köztársaság, Claas)                                                                                   

  A kombájn a Dominator 100-as típus továbbfejlesztett, növelt áteresztőképességű változata. A vágószerkezet gyorskapcsolóval csatlakozik a ferdefelhoróhoz. A vágóasztal hosszirányban terepkopírozós, keresztirányban merev építésű. A vágóasztalok 3,9; 4,5; 5,1; 5,7; és 6,6 szélesek lehetnek. Magyarországon az 5,1 méteres asztalokat használják. A gép cséplőszerkezete előverő nélküli, az anyag a ferdefelhordóról közvetlenül a cséplődob és kosár közé kerül. A cséplődob fordulatszáma és a cséplőrés mérete a fülkéből állítható. A gép hat szalmarázó ládával rendelkezik, és négy lépcsős kivitelezésű. A törekrosta és annak toldata zsalus rendszerű. A szemrosta általában síkrosta, a betakarítandó mag méretének megfelelő furattal. A tisztítóműhöz a levegőt mechanikus állítású variátorral hajtott radiállapátos szelelő szállítja. A kitisztított termény gyűjtésére 5500 liter térfogatú tartály szolgál. A vezetőfülke zárt, hűthető és fűthető. A gép motorja 180 lóerős dízelmotor.
● Műszaki adatok ● Archív fotók ● Prospektus ● Mezőgépteszt ● Digitális fotók ● Videó
 
                          Claas Dominator 106 arató-cséplő gép
                             (Német Szövetségi Köztársaság, Claas)                                                                                   

  A Claas Dominator 106 az akkor (1979) ismert legnagyobb áteresztőképességű kombájnok kategóriájába tartozott. A géphez négyféle gabonavágó asztal - 3,9 m, 4,5 m, 5,1 m és 5,7 m -  csatlakoztatható, amelyek mindegyike terepkopírozós rendszerű, mind hossz-, mind keresztirányban. A vágóasztal és a motolla emelése/süllyesztése hidraulikus úton történik. Újdonság a dobfordulatszám változtatására beépített nyomatékérzékelős variátor. A fordulatszám állítása a vezetőfülkéből történik. Megváltozott 105-ös típushoz képest a dob- és kosárállítási mód. Az új, központi kosárállító a kosár mellső és hátsó részének együttes állítását és azok külön-külön mozgatását egyaránt lehetővé teszi. A cséplőszerkezet előverő nélküli. A nagyfelületű rosta és a szelelő ventillátor biztosítja az anyag jó hatásfokú tisztítását. A magtartály 6,5 m3 űrtartalmú. A hidraulikusan ki- és behajtható ürítőcsiga bármilyen állásban hajtható.
● Műszaki adatok ● Archív fotók ● Prospektus ● Mezőgépteszt ● Digitális fotók ● Videó
 
                        Claas Dominator 108 SL arató-cséplő gép
                             (Német Szövetségi Köztársaság, Claas)                                                                                   

 A Claas Dominator 108 SL az 1985-ben megjelent 8-as sorozatú Claas Dominator kombájn család legnagyobb tagja, a 106-os típus továbbfejlesztett változata. Hazánkba a bemutatást követõen hamar megérkezett mint a "4000-dik Magyarországnak újonnan átadott Claas kombájn". Az IKR hozta be először a gépet, majd késõbb más Termelési Rendszerekkel karöltve megkezdődött nagy darabszámú forgalmazása is. A fejlesztők a 106-oshoz képest 36 helyen végeztek átalakításokat. Módosították a vágóasztalt az egyenletes terménytovábbítás érdekében. Módosúlt a kaszahajtás, és a motollaújjak beállítása. A legszembetûnõbb változás a vadonatúj vezetõfülke, amely továbbra is magyar gyártmányú volt. Teljesen körbeüvegezett tartó oszlopok nélküli kivitel. Egy multikarba foglalták össze a korbábbi hidraulika karok funkcióit. A menetinformátor, és a teljesen új nagyméretű jelzõ monitor is újdonság volt.
● Műszaki adatok ● Archív fotók ● Prospektus ● Mezőgépteszt ● Digitális fotók ● Videó
 
    Claas Dominator 98 SL Maxi és 108 Sl Maxi arató-cséplő gépek
                           (Német Szövetségi Köztársaság, Claas)                                                                                   

 A gépeket 1989-ben mutatták be a nagyközönségnek Magyarországon, behozataluk is csak röviddel ez előtt történt meg az IKR Bábolna jóvoltából. A Maxi sorozat, a korábbi 98 sl és 108 sl típusok növelt teljesítményű, továbbfejlesztett változatai. Ennél a Maxi típusoknál került bevezetésre a Claasnál az új teljesen automatikusan talajkopírozó AUTO-CONTOUR rendszer. 1000 Literrel megnövelték a magtartály térfogatot. A 98 sl Maxi típusnak jóval növelték a motorteljesítményét az alapváltozathoz képest, és megnagyobították az üzemanyagtankot is 100 literrel. Bevezetésre került a 4-trac system, amely segítségével hidrosztatikus hátsókerékhajtást is szereltek fel kívánságra a kombájnra. A MULTICROP cséplőkosár is beépítésre került később, amivel nagyon leegyszerűsödött a cséplőkosár átszerelése. Az Autopilot kormányautomatika is az újdonságok közé tartozott.
● Műszaki adatok ● Archív fotók ● Prospektus ● Mezőgépteszt ● Digitális fotók ● Videó
 
                             Fortschritt E-512 arató-cséplő gép
(Német Demokratikus Köztársaság, VEB Landmaschinenbau Neustadt/Sa.)                                                                                   

  Az E-512 kombájn felépítése a hagyományos elveket követi. Az aratórész 420 és 570 cm munkaszélességgel készül. A terményt kaparóléces ferdefelhordó továbbítja a cséplődobhoz. A cséplőrész nyolc verőléces cséplődobból, kosárból és hatlapátos utóverőből áll. A dob hajtása mechanikus variátoron keresztül, ékszíjjal történik. A kosár 14 léccel készül. Kombinált finom és gyors állító-berendezés szolgál a cséplőrés pontos állítására. A dob előtt kőfogó vályú, a kosár első része alatt toklászoló található. A dob után nagy méretű utóverő továbbítja a szalmát a szalmarázó szerkezetre. A tisztítószerkezet kettős rostás kivitelű. A szalmarázó négy ládás, négy lépcsős. A gép erőforrása 105 lóerős, vízhűtéses, dízel motor. A magtartály űrtartalma 2,30 m3.
● Műszaki adatok ● Archív fotók ● Prospektus ● Mezőgépteszt ● Digitális fotók ● Videó
 
                             Fortschritt E-514 arató-cséplő gép
(Német Demokratikus Köztársaság, VEB Mähdrescherwerk Bischofswerda/Singwitz)                                                                                   

  A Fortschritt E514 kombájn áteresztőképességet nézve a középkategóriájú kombájnok közé tartozott, erőforrása 115 lóerős IFA dízelmotor. Vágóasztala 3,6; 4,2; 5,7 m széles lehet, melyek merev építésűek, keresztirányban talajkopírozós jellegűek.. A motolla függőleges és vízszintes helyzete hidraulikusa, fordulatszáma variátorral állítható.  A kaparóléces ferdefelhordó továbbítja a terményt a cséplődobhoz, előverő egység nincs. A cséplőrés állítása a vezetőfülkéből történik. A tisztítószerkezet kettős rostás szerkezetű, a felső rosta zsalus, az alsó cserélhető síkrosta. A tisztításhoz szükséges levegőt radiál lapátos ventillátor szolgáltatja. A kicsépelt és tisztított szemeket gyűjtőcsiga továbbítja a kaparólapos magfelhordóhoz. A magtartály a vezetőfülke mögött található, melynek ürítését hidraulikusan nyitható és behajtható ürítőcsiga végzi. A kombájn - igény szerint - kormányautomatikával és szemveszteségjelző berendezéssel is felszerelhető.
● Műszaki adatok ● Archív fotók ● Prospektus ● Mezőgépteszt ● Digitális fotók ● Videó
 
                             Fortschritt E-516 arató-cséplő gép
(Német Demokratikus Köztársaság, VEB Mähdrescherwerk Bischofswerda/Singwitz)                                                                                   

  Az E-516 jelű kombájn főbb szerkezeti egységei hagyományos építésűek, de a megnövelt áteresztőképességnek megfelelően növelt méretűek. A gépre kétféle vágóasztal szerelhető, 670 vagy 760 cm széles. A vágóasztalra ún. "robotkombájnos" berendezés szerelhető fel, mely a vezetőt a kormányzástól mentesíti. Cséplőszerkezete lényegében hagyományos, de méreteit tekintve abban tér el a megszokottól, hogy közvetlen a dob után, még az utóverő előtt egy sima henger található, melynek feladata a terményvisszahordás megakadályozása. A cséplőszerkezettől átvett szalmát nagyfelületű 5 ládás, 7 lépcsős szalmarázó tereli tovább. A belső ládák végén szemveszteség-érzékelő található. A rázóasztal felül zsalus rendszerű törekrosta, alul lyukas síkrosta. A tisztításhoz szükséges légáramot újszerű axiálventillátor szolgáltatja. 1987-ig 10000 darab Fortschritt E-516-os érkezett hazánkba. 
● Műszaki adatok ● Archív fotók ● Prospektus ● Mezőgépteszt ● Digitális fotók ● Videó
 
                             Fortschritt E-517 arató-cséplő gép
(Német Demokratikus Köztársaság, VEB Mähdrescherwerk Bischofswerda/Singwitz)                                                                                   

  A gép robosztus felépítésű és minden aratási feltétel mellett nagy teljesítményt lehet vele elérni. A géphez - a nagy teljesítményhez igazodva - 5,7 és 6,7 m széles vágóasztalok csatlakoztathatóak, melyeken két szinten ingázó szintkiegyenlítő rendszer található. A motolla fordulatszáma és helyzete a vezetőfülkéből állítható. A learatott termény az 1625 mm széles ferdefelhordón keresztül jut a cséplődobhoz. A nagy átmérőjű cséplődob és a nagy billenőszögben elfordítható dobkosár minden feltétel mellett biztosítja a jó magkiválasztást és cséplést. A variátor meghajtás segítségével a dob fordulatszámát különféle terményekhez szabályozni lehet. A különlegesen érzékeny növények esetében a fordulatszámot még a redukáló meghajtás segítségével tovább lehet csökkenteni. A nagy felületű, stabilan beépített rázóládák a hét ejtőlépcsővel megbízhatóan rázzák ki  a szemeket a szalma közül.
● Műszaki adatok ● Archív fotók ● Prospektus ● Mezőgépteszt ● Digitális fotók ● Videó
 
                   Fortschritt E-523 és E-524 arató-cséplő gépek
(Német Demokratikus Köztársaság, VEB Mähdrescherwerk Bischofswerda/Singwitz)                                                                                   

  Az E-523 és E-524 kombájnok elsősorban közepes és nagy mezőgazdasági üzemek részére készültek. Alkalmasak gabonafélék, olaj- és hüvelyes növények, szemeskukorica és takarmánynövények betakarítására. A cséplést egy univerzális cséplőszerkezet végzi, amely a dobkosár 120 fokos átfogási szöge, a nagy cséplődobátmérő és egy vezetődobon történő előszortírozás révén kiváló magleválasztást biztosít. A gép menetmeghajtása kivánság szerint mechanikus vagy hidrosztatikus. A kombájnra 7 féle munkaszélességű vágóasztal szerelhető fel (3,6-7,2 m), valamint 4 és 5 soros kukoricaadapter. A motolla fordulatszáma elektronikusan állítható. A gép erőforrása egy hathengeres dízelmotor, mely előizzítóval és indítás-készenlét jelzővel ellátott. Az E-524-es kombájn az 1989. évi Brno-i kiállításon aranyérmet kapott, első példánya 1987-ban érkezett hazánkba, melyet az Öreglaki Állami Gazdaságban próbáltak ki. 
● Műszaki adatok ● Archív fotók ● Prospektus ● Mezőgépteszt ● Digitális fotók ● Videó
 
                           Bizon Rekord Z-058 arató-cséplő gép
                  (Lengyel Népköztársaság, Fabryka Maszyn Zniwnych)                                                                                   

  A Bizon Rekord hagyományos felépítésű kombájn. A kombájnra 3,6, 4,2 és 5,0 m munkaszélességű vágóasztalok szerelhetők fel, melyen gyorskapcsolóval csatlakoznak a ferdefelhordóhoz, mely a cséplődobhoz továbbítja a terményt. A cséplődob előtt kőfogó vályú található. A cséplőrés finom állítása a vezetőülésből történik, a cséplődob fordulatszáma fokozatmentesen, hidraulikus variátorral állítható. Az utóverő által továbbított szalmás anyagot az 5 ládás szalmarázó tisztítja ki. A kicsépelt és kiválasztott mag tisztítását pelyva- és törekrosta végzi, melyek alá hatlapátos, változtatható fordulatszámú ventillátor szolgáltatja a levegőt. A kitisztított termény gyűjtésére a 3,5 köbméter térfogatú magtartály szolgál. A kombájnt hűthető és fűthető, körbeüvegezett, zárt vezetőfülkével látták el. A járószerkezet hajtása mechanikus rendszerű, az egyes sebességfokozatokban a sebesség szabályozására hidraulikus variátor szolgál.
● Műszaki adatok ● Archív fotók ● Prospektus ● Mezőgépteszt ● Digitális fotók ● Videó
 
                   Bizon Gigant Z-060 és Z-62 arató-cséplő gépek
                  (Lengyel Népköztársaság, Fabryka Maszyn Zniwnych)                                                                                   

  A Bizon Gigant az akkor (1980-as évek eleje) ismert legnagyobb áteresztőképességű kombájnok kategóriájába tartozott. A gépre három féle szélességű vágóasztal - 5,80; 6,40; 6,80 m - szerelhető fel. A vágóasztal és a motolla emelése és süllyesztése, a motolla vízszintes irányú állítása hidraulikus úton történik. A ferdefelhordó a cséplődobnak adja át az anyagot, előverő nincs. A dob előtt kőfogó vályú található. A cséplőrés finom állítása a vezetőülésből, központi karral történik. Szalmarázója 6 ládás, 5 lépcsős. Zsalus rendszerű törek- és pelyvarostával rendelkezik, melyek alá hatlapátos tisztítóventillátor szolgáltatja a levegőt. A kombájn vezetőfülkéje zárt, hűthető és fűthető. A gép teljesítőképességének kihasználása érdekében szemveszteség-jelző monitorral látták el. A szalmarázó ládák alatt és a rosták mögött teljes szélességben érzékelőmembránok vannak.
● Műszaki adatok ● Archív fotók ● Prospektus ● Mezőgépteszt ● Digitális fotók ● Videó
 
                            IH Axial Flow 1460 arató-cséplő gép
                  (Amerikai Egyesült Államok, International Harvester)                                                                                  

  Az IH-1460-as és IH-1480-as axiáldobos arató-cséplõ gépeket az IKR Bábolna hozta be még 1980-ban hazánkba. Az IH-1460-as kombájn müködési elve és felépítési módja a cséplési elv különbözõségétõl eltekintve megegyezik a hagyományos kombájnokéval. A vágószerkezet által levágott terményt a ferde felhordótól a hosszanti dob behúzólapátos része veszi át. A behordott anyag csigavonal mentén a dobot körülvevõ ház bordái között, a dob verõléceinek hatására forgó mozgásba kezd, közben a dob alatt elhelyezett háromrészes kosáron lezajlik a kicséplés és a szem jelentõs részének leválasztása. A kosarak folytatásaként elhelyezett szeparátorrosták a szalmában maradt szabad szemet választják le. A kosarakon és a szeparátorrostákon levált anyagot csigák szállítják a hagyományos felépítésü tisztítószerkezetre, ahonnan a szem kaparólapátos magfelhordóval a magtartályba kerül.
● Műszaki adatok ● Archív fotók ● Prospektus ● Mezőgépteszt ● Digitális fotók ● Videó
 
                            IH Axial Flow 1480 arató-cséplő gép
                  (Amerikai Egyesült Államok, International Harvester)                                                                                  

  Az IH-1480 arató-cséplő gép az IH-1460 típussal azonos elvi felépítésű, de nagyobb méretekkel megépített gép. A vágószerkezet és a csõtörõ adapter a két gépen megegyezik. Egyik alapvetõ eltérés a két gép dobátmérőjében található. Az IH-1480 30”-os átmérõjü dobja lassabban forog, mint az IH-1460-as típusé. Behúzóslapátainak száma 4 db. A nagy kosár- és szeparálórosta-felület növeli a teljesítményt. Ezzel összhangban nagyobb a dobkosár alatt elhelyezett csigák száma, szélesebb a tisztítómû, nagyobb az IH-1460-hoz viszonyítva a magfelhordó keresztmetszete. Az arató-cséplő gép energiaforrása egy hathengeres 190 LE (140 kW) teljesítményû Diesel-motor. Az egyoldali lehajtású motorról a cséplõszerkezet hajtását mechanikus úton kapja hajtáselosztó és hidraulikus tengelykapcsoló közbeiktatásával.  Áteresztõképessége kukoricában, 1981-ben Magyarországon 17,4 kg/s volt.
● Műszaki adatok ● Archív fotók ● Prospektus ● Mezőgépteszt ● Digitális fotók ● Videó
 
                      Deutz-Fahr M 1630 H arató-cséplő gép
                             (Német Szövetségi Köztársaság)                                                                                   

  A kombájnt az 1984-es Bábonai Napokon mutatták be, kisebb változatát, az M 1620 típust pedig már 1983-ban. A gép alkalmas gabonafélék, olajmagvak és aprómagvak betakarítása mellett, kukorica morzsolva betakarítására. A vágóasztal szélessége 3,60; 4,20; 4,80; 5,60 méter lehet. A cséplõdob 600 mm átmérõjű és 1521 mm hosszúságú , amire 8 db verőlécet szereltek. A dobfordulat a vezetõfülkéből 410-1220 min-1 tartományban állítható. A szalmazárók összfelülete 7,10 m2. A tisztítórosta aktív felülete 8,37 m2, ami nagy tisztitási pontosságot biztosít. A magtartály 5000 l térfogatú, ürítési ideje 1,5 perc. A beépített Deutz 8 hengeres, F8L 413 V típusú, 157 kW teljesítményű, léghűtéses motor nagyfokú teljesítmény tartalékot jelent. Vezetőfülkéje légkondícionált, panoráma ablakokkal szerelt. A kombájnt kukorica betakarításában 4, 5 és 6 soros csőtörő adapterrel lehet felszerelni.
● Műszaki adatok ● Archív fotók ● Prospektus ● Mezőgépteszt ● Digitális fotók ● Videó
 
                              Laverda M 152 arató-cséplő gép
                                               (Olaszország)                                                                                  

  A "közepes" teljesítményû kombájn-kategóriába sorolható, vágó- és cséplőszerkezetét tekintve hagyományos építésű arató-cséplőgép. A kicsépelt termény leválasztását, illetve tisztítását illetően azonban a gép két alapvető újdonsággal is rendelkezik. Az egyik a szalmarázó ládákba épített kényszermozgású bontóvillák ,melyek feladata a hátrafelé áramló szalma felbontása, fellazítása. A másik újdonság, hogy a gép kettős tisztítóművel rendelkezik, így a termény átadásra kész tisztasággal takarítható be. Vágószerkezete gyorskapcsolós rendszerben csatlakoztatható a ferde felhordóhoz és az keresztirányban merev építésű. A gép toldattal növelt, nagy magtartálytérfogata zavartalanabb üzemelést, magasan és hosszan kinyúló ürítőcsigája gyors, megállás nélküli magtartály ürítést tesz lehetővé. Sebességváltója mechanikus rendszerű. A géphez vezetõfülke nem készült.
● Műszaki adatok ● Archív fotók ● Prospektus ● Mezőgépteszt ● Digitális fotók ● Videó
 
                     John Deere 970 és 975 arató-cséplő gépek
                          (Amerikai Egyesült Államok, John Deere)                                                                                  

  Az 1970-es évek második felétől a KSZE jóvoltából a hazai TSz-ekbe is került ezekből  gépekből.  Igazi kukoricás kombájnnak ismerhették meg. Teljesítménye gabonában 6-7  t/h míg kukoricában 4 soros adapterrel 5,5-6,5 t/h értékre volt mérhető. Ezen értékek alapján a  középkategóriájú kombájnok közé volt sorolható. A gép a hagyományos konstrukciójú elemekből és szerkezeti részekből áll. Leglényegesebb műszaki újdonsága a szalmarázók feletti szalmabontó berendezés - "cross shaker" - amely a szalmában lévő magok könnyebb kiválasztását és ezzel az áteresztőképesség növelését hivatott biztosítani. Műszakilag kevés ráfordítási költséget igényelt.
● Műszaki adatok ● Archív fotók ● Prospektus ● Mezőgépteszt ● Digitális fotók ● Videó