A szálastakarmányok és a szalma bálázásos betakarítása és feldolgozása legelőször hazánkban a stabil üzemű bálázó gépek üzembe állításával indult meg melyeket még kézi munkaerővel szolgáltak ki. Ezeket vagy traktor, vagy pedig rászerelt elektromotor hajtotta. A bálák kötözését általában már kézzel kellett megoldani, ezek a gépek csak a préselésre voltak alkalmasak.
   A legnagyobb darabszámban a 60-as évek elejétől az NDK lengődugattyús, rendfelszedővel rendelkező, traktorral üzemeltethető, vontatott bálázó gépek terjedtek el. A legjellemzőbb típusai a Fortschritt K-441 és K-442 illetve és T-242 jelzésű bálázók. Ezek a gépek a rendfelszedővel felszedett szálasanyagot a harántetetővel és forgó előtömörítővel juttatja a préscsatornába. A körívpályán le-föl mozgó lengődugattyú, ami lényegében egy tömörítőbunkó, a beetetett anyagot beveri az ív alakú préscsatornába. A lengődugattyús gépek hamar kiszorultak a hazai nagyüzemi gyakorlatból mely, a 70-es évek elején megjelent néhány New Holland, John Deere, Welger, Claas típus mellett, az igen hamar megkedvelt és legnagyobb darabszámban használt nagy teljesítményű K-453 és a K-454 típusú szögletes kisbálázó gépeknek köszönhető. Ezek a bálázók az NDK-beli Fortschritt Kombinát termékei voltak, melyekhez hasonló nagy teljesítményű kisbálázó gépet azóta sem gyártottak egész Európában. Az üzembiztonságuk, és ezen belül is a kötözés biztonságuk, megfelelő minőségű kötöző anyag esetén 98-99 %-os volt, amely az előttük bevezetésre került orosz csúszódugattyús bálázó gépekkel szemben nagy előnyt jelentett a jobb munka minőség mellett. Tovább növelte az univerzalitásukat az, hogy a bálák földre helyezése mellett, alkalmas volt maga után vontatott pótkocsi rakodására bálacsúszda segítségével, illetve a géppel párhuzamosan haladó  szállítójárműre történő rakodásra is egy kihajtható íves bálacsúszda segítségével. Természetesen ezeken túl még a régebbi NDK típusok hagyományait is tovább vitte azzal hogy alkalmazható volt hozzá a már jól bevált hevederes bálaröpítő berendezés is. A Fortschritt K-453 és 454 típusok megjelenésüktől kezdve végig uralták a hazai kisbálázógép piacot, egyetlen egy külföldi típus nem tudta felülmúlni sem munkaminőségben, sem pedig teljesítményben az NDK masinákat. 1985-ben a sokéves gyártási tapasztalatok alapján, az időközben felmerült igények kielégítésére, kifejlesztették kisebb testvéreit is K-420, K-430 és K-440 típusjellel, amelyekkel együtt egy egész kisbálázó gépcsaládot alkottak a felhasználók számára négy méretben. 1988-ban a K-454 B is megjelent mely halvány módosítása volt az alaptípus K-454-nek. A K-420 és K-430 típusú bálázókat licenc alapján a Szolnoki Mezőgép is elkezdte gyártani az időszak vége felé M-1340 és M-1345 típusjellel, sőt az K-430 típust mai napig készíti a gyártási jogot megvásároló magyar cég.
   A hengeres nagybálázó gépek sokkal rövidebb múltra tekintenek vissza a hazai mezőgazdaság történetében mint a kisbálázók hiszen azokat tömegesen csak a 70-es évek végén kezdték behozni és használni a termelési rendszerek. Nagyobb arányban a változó kamrás sodró rendszerű gumihevederekkel szerelt körbálázók terjedtek el már a kezdetektől. Az első példányok az akkoriban még a szálastakarmány betakarítógép gyártással foglalkozó Howard cég típusai voltak. Ezek is a hetvenes évek legelején jelentek meg. Az orosz PRP-1,6 típus is az első ilyen jellegű körbálázó volt hazánkban, bár a megszokottól eltért a kialakítása. A Hesston márkanév ebben a kategóriában piacvezető lett az itthoni körbálázó piacon, hisz megjelenésétől kezdve uralják ezt a gépkategóriát. Először a Hesston-5700-as majd 1978-ban az ugyanilyen kialakítású eggyel nagyobb teljesítményű Hesston-5800-as bálázógép. A nagy áttörés 1981-ben történt amikor a Szolnoki Mezőgép és a Hesston cég között először hazai összeszerelésről, később teljes mértékű hazai gyártásról készült megállapodás, itthoni előállítású fődarabokból. Így indult magyarországi hódító útjára a Hesston-5580 hengeres nagybálázó mely népszerűsége máig töretlen, gyártása is egészen 2003-ig tartott. Azért a H-5580/M-1300-as bálázógép egyeduralma mellett megjelentek a magyar szálastakarmány betakarító gépparkban legalább ugyanilyen jó minőségű külföldi import típusok is. A lengyel Z-230-as vagy a máig népszerű állandó kamrás tömörítő hengerekkel szerelt Claas Rollant bálázó gépcsalád 62-es és 85-ös típusa. Azt már kevesen tudják hogy a Claas Rollant 85-ös típust a Szolnoki Mezőgép is gyártotta egy null széria erejéig 1985-1986-ban M-1310 típusjellel, piros színben. Megjelent a már USA-ban gyártott Hesston-5540 mely a hazai H-5580-as kisebb testvére. 1986-ban megérkeztek az első Krone KR bálázók és bemutatásra került a mind máig egyedül álló előtömörítő kamrával rendelkező állandó kamrás hengeres bálázó, a Claas Rollant Rapid, amely már folyamatos kötözési állás nélküli üzemre volt képes. 1988-ban megjelentek a Német Welger RP állandó kamrás hengeres bálázók, és újabb már Franciaországban gyártott típusokkal (5650, 5670) gyarapodott a Hesston változó kamrás bálázó gépcsalád. A KITE által behozatalra kerültek az ugyancsak hasonló elven működő változó kamrás John Deere-530 és 550 típusok is. A Hazai szálastakarmány termesztés és betakarítás technológiájában az időszak elteltével egyre nagyobb és fontosabb szerepet töltöttek a hengeres nagybálázó gépek, melyhez kétségtelenül hozzájárult az egyik nemzetközileg is elterjedt és elismert cég, a Hesston bálázó gépének itthoni gyártása, melyből a hazánkban üzembe állított több tízezer darabon kívül exportra is jelentős mennyiség került, öregbítve ezzel hazai mezőgépgyártásunk valaha volt nemzetközi hírnevét.
   A szögletes nagybálázó gépek megjelenése és elterjedése még rövidebb múlttal rendelkezik. Az igazán minőségi szögletes nagybálázók megjelenése kétségtelenül az IKR nevéhez fűződik, hisz ez a termelési rendszer hozta be elsőként hazánkba az akkoriban az USA-ban is felfutóban lévő Hesston-4800-as szögletes nagybálázó első példányait gépvizsgálat és hazai tartós üzemi próba megfigyelésre. A kipróbálásra az IKR taggazdaságaiban került sor ahol a bálázóhoz Hesston-4820-as bálagyűjtő kocsit is kapcsoltak. John deere-4630, IH-1456, IH-1466 és IH-3588, Rába-180 és T-150K traktorok üzemeltették, mivel a TLT tengelyen is több mint 90 kW teljesítményt igényelt a bálázó 1000 fordulaton percenként. Hamarosan sorozatban importálták a bálázót a többi termelési rendszerek, és megkezdték a szalma-betakarítás mellett a szenázsbála készítés technológiájába is beilleszteni a gépet. Egészen 1985-ig nem érkezett újabb szögletes nagybálázó hazánkba, ekkor viszont egy ugyan csak érdekes típus a Hollandiában gyártott VICON HP-1600, mikroprocesszoros vezérlésű kötözőszerkezettel szerelt, acélhuzalos zsineget használó bálázógép jelent meg a KITE Nádudvar jóvoltából. Ez a gép bálák tarlóra helyezésében is eltért megszokottól. 1986-ban Megérkeztek a Fiatagri Franciaországi gyárában gyártott Hesston-4700-as szögletes nagybálázók melyeket már a KITE és az IKR egyaránt forgalmazott. Hamar megjelent még kisebb testvérük Hesston-4600 típusjelzéssel, de ezzel egyidőben piacra dobták 4900-as szupernagy méretű szögletes nagybálázójukat is. 1987-ben bemutatásra került két új típus is Welger Delta-5000 és Claas Quadrant-1200 néven, az utóbbi az 1987-es Agromashexpón is bemutatkozott. A Claas bálázó hagyományos kivitelű volt míg a Welger cég típusa teljesen új mondhatni forradalmi megoldásokat tartalmazott mind a  bálaalakítás, bálagyűjtés, illetve a lánckenés technika terén is. Az időszak végén még tovább színesedett a hazai szögletes nagybálázó választék a holland Vicon MP-800 és az angol New Holland D-1000, és az NDK Fortschritt F-4550 bálázók megjelenésével. 1985- és 1990-en közötti időszakra jellemző volt, hogy a magyar mezőgazdasági nagyüzemek olyan szögletes nagybálázó választékból válogathattak, amelyben már megtalálhatták a nekik megfelelő méretű és munkaminőségű típust.

  A gép szalma és széna felszedésére és bálázására alkalmas, melyre bálacsúszda szerelhető, így a bálák a gép után kapcsolt pórkocsiba kerültnek. A bálák rendezésére a pótkocsin 1-2 személy szükséges. A gép álló helyzetben is üzemeltethető, ez esetben a bálázandó terményt villával kell a rendfelszedőre juttatni. A felszedődob rugós fogai felszedik a terményt és a befogadóteknőbe juttatják. Innen a villás keresztirányú szállítószerkezet a teknő jobb oldaláról a bal oldalára löki ki az anyagot és a préskamra magasságába emeli. Innen az adagoló viszi tovább a préstérbe. A présdugattyú eközben felfelé lendül, így a csatorna teljesen szabaddá válik. Lefelé való mozgásakor a homlokoldalával a csatornába nyomja az anyagot. A tömörítés foka a préscsatorna keresztmetszetének változatásával állítható. A kötözés két helyen, zsineggel történik. A munkavégző szerkezetet a traktor TLT-je hajtja meg.

  A K-442/1 rendfelszedő bálázógép vontatott kivitelű, hajtását a traktor TLT-jéről kapja. A gép jobb oldali mellső részén a támkerekekkel ellátott rendfelszedő szerkezet a terményt felszedi és a továbbító villához juttatja, amely az anyagot az adagoló villa alá továbbítja. Az adagolóvilla a terményt a lengődugattyú elé teszi, az egyes terménycsomagok szétválasztása a dugattyúra erősített kés végzi, miközben az anyagot a précsatornába tömöríti. A szűkülő préscsatornában a bepréselt anyag szakaszosan halad előre és elfordítja a préscsatorna felett levő csillagkereket, amely tengelyére szerelt  tárcsa emeli a kapcsolókart. A kapcsolókar legfelső helyzetében kapcsolja a kötözőszerkezet meghajtószerkezetét és a zsineges kötözőszerkezet  a bálát kétszeresen átköti. A préscsatornából távozó bálát a csatorna végére szerelt bálaröpítő szerkezet veszi át.

  A rendfelszedő bálázógép csúszódugattyúval ellátott nagy teljesítményű vontatott gép. Alkalmas szalma és szénafélék rendről történő bálázására és a bálák tarlóra vagy a bálázással egymenetben azok  szállító járműre történő rakodására. A bálázógép egytengelyes, vontatott kivitelű gép, hajtását a traktor TLT-jéről kapja. A rendben lévő szalmát a vezérelt ujjas felszedődob szedi fel és a fésűs továbbítóhoz juttatja, amely lengő mozgással adja át az anyagot a keresztirányú villás adagolóba. Az adagoló egyenletes ütemben adagolja a terményt a dugattyú elé. A szálasanyag tömörítése  a préscsatornában történik.  A kötözőszerkezet a bálát kétsorosan köti meg. A gép a készített bálákat a csúszdával a tarlóra helyezi, vagy a szállító járműre helyezi, vagy röpíti.

  A K-454 rendfelszedő bálázógép csúszódugattyúval ellátott nagy teljesítményű vontatott gép, a K-453 típus továbbfejlesztett változata. Alkalmas szalma és szénafélék rendről történő bálázására és a bálák tarlóra vagy a bálázással egymenetben azok  szállító járműre történő rakodására. A bálázógép egytengelyes, vontatott kivitelű gép, hajtását a traktor TLT-jéről kapja. A rendben lévő szalmát a vezérelt ujjas felszedődob szedi fel és a fésűs továbbítóhoz juttatja, amely lengő mozgással adja át az anyagot a keresztirányú villás adagolóba. Az adagoló egyenletes ütemben adagolja a terményt a dugattyú elé. A szálasanyag tömörítése  a préscsatornában történik. A préscsatorna felett található a bálahosszmérő kerék, amely a beállított bálahosszúságnak megfelelően kapcsolja a kötözőszerkezetet, amely a bálát kétsorosan köti meg. A gép a készített bálákat a csúszdával a tarlóra helyezi, vagy a bálacsúszdával a szállító járműre helyezi.

  A szögletes kisbálázók szálastakarmányok, és gabonaszalma rendfelszedésére és bálázására használhatók. A renden levő szálasanyagot a vezérelt ujjas, anyag leszorítóval szerelt, rendfelszedő felemeli és a fésűs anyagtovábbítóhoz juttatja, amely lengő mozgással továbbítja az anyagot a dugattyú elé. A dugattyú mozgásával a préscsatornába jut, közben a kések azt megfelelő méretre vágják. A tömörítést a dugattyú a csatornában végzi. A préscsatorna alsó és felső lapja ívelt kialakítású. A bála tömörsége a préscsatorna nyomórugóinak előfeszítésével állítható. Az előrehaladó anyag a csatorna felett elhelyezett csillagkereket elfordítja, amely az elfordulása közben emeli a kötözőszerkezet kapcsolókarját, ami a legfelső helyzetében kapcsolja a annak hajtását. A kötöző két helyen köti be a kész bálát. Különbség a két gép között csak a keresztirányú adagolószerkezet konstrukciós megoldásában van. 

  A bálázógép a Fortschritt kisbálázó gépcsalád középsõ tagja, melyet hazánkba 1988-ban hoztak be. A csúszó dugattyús bálázógép szálastakarmányok és szalma rendfelszedéssel egymenetben történő bálázására szolgál. Rendfelszedő berendezése vezérelt rugóujjas, pálcás leszorító egységgel a felszedõ dob fölött. Lengő mozgású fésűs továbbító szerkezet adja át az anyagot a keresztirányú villás adagolóba, mely alternáló mozgással adagolja egyenletesen azt a dugattyú elé. A tömörítés az alsó és felső ívelt lappal rendelkezõ préscsatornában történik meg. A bálatömörség szabályozás a préscsatorna nyomórugóinak előfeszítésével állítható. A csillagkerék vezérlésű kötöző szerkezet, két sorban köti meg a bálákat. A bálák bálacsúszdával a talajra helyezhetők, vagy az oldalra dobó bálaröpítő szerkezettel a bálázóval párhuzamosan haladó szállítójárműre dobathatók. A gép a hajtását a traktor TLT csonkjáról kapja kardántengelyen keresztül.

  A PSzB-1,6 jelű rendfelszedő bálázógép alkalmas szalma- és szénafélék rendről történő bálázására és a kész bálák tarlóra helyezésére. Hajtását a vontató traktor teljesítményleadó tengelyéről kapja. A renden lévő terményt a vezérelt ujjas rendfelszedő dob szedi fel és a keresztirányú adagolóba továbbítja. Az adagolóban mozgó továbbítóvillák szakaszosan adagolják a terményt a dugattyú elé, mely a préscsatornába tömöríti azt. A tömörítés mértéke a préscsatorna szűkítésével és tágításával, kézi karos csavarorsós mechanizmussal végezhető. Az összepréselt anyag a préscsatornában előrehaladva elfordítja a mérőkereket, mely minden teljes fordulatnál kapcsolja a kötözőszerkezetet. A kész bálákat a kötözőszerkezet hőkezelt, lágy acélhuzallal kétsorosan megköti. A PSz-1,6 bálázógép méreteiben, szerkezeti felépítésében a kötözőszerkezet kivételével azonos a PSzB-1,6 géppel. Zsineges kötözőszerkezete Cormick rendszerű.

 A Howard Bigbaler volt az első szögletes nagybálázógép hazánkban. Megjelenése lehetővé tette a szalma és a szálas takarmányok nagyüzemi betakarítását. A gép vontatott kivitelű, hajtását az erőgép teljesítményleadó tengelyéről kapja. A rendfelszedő vezérelt ujjas, a felszedett terményt lengőkarok juttatják a behordócsatornán át a bálaszekrénybe. Az anyag tömörítését a lengő homlokfal végzi. A kész bálát a kötözőszerkezet három sorban köti be nagy szilárdságú műanyag zsineggel. A kötözőszerkezetet a traktor vezetője kapcsolja be a bálatömörséget jelző óra állása alapján. A hátsó csapóajtó kinyitásával a kész bálát menet közben a következő bála tolja a tarlóra.

  Az 1987-ben hazánkban is megjelent forradalmian új megoldásokat is használó Welger D-5000 szögletes nagybálázógép forgattyús hajtóművel működtetett csúszódugattyúja alacsony, hátulról nyitott préscsatornában dolgozik. A tömörített anyag a prés csatornában a dugattyú löketének megfelelően hátrafelé halad, miután a préscsatornát kitöltötte és elérte az előre beállított bálahosszúságot, a kapcsolószerkezet mechanizmusa a kötözőszerkezet működését beindítja. Az öt kötözőfejből álló kötözőszerkezet műanyag zsineggel köti át a bálát. Az így elkészült bála a bálatárolóra kerül. A bálatárolóba a beállításnak megfelelően a gép 2-es, vagy 3-as csoportokba rendezi a bálákat. A megfelelő beállítás esetén a gép a bálákat egyenként is talajra rakhatja.

 A bálázógép első példányai 1985-ben érkeztek hazánkba az akkori legnagyobb három termelési rendszer az IKR, KITE, és KSZE jóvoltából.  Hidraulikusan működtetett csúszódugattyús mechanizmusával elsősorban nagyobb nedvességtartalmú anyagok bálázására alkalmazható. A renden fekvő anyagot a rendfelszedő felemeli és a gyűjtőcsatornába juttatja. A folyamatosan érkező szálas anyagot a keresztben mozgó rendező villa teríti szét a csatorna teljes szélességére, amely befelé fokozatosan szűkül. A kellően előtömörített anyagot a dugattyú mozgatásával összehangolt vezérelt adagoló emeli a dugattyú elé, amely azt a préscsatornába tolja. A megfelelő tömörség elérése után a mikro processzoros vezérlő egység bekapcsolja a kötözőszerkezetet. A kötözőszerkezet négy helyen köti át a bálákat. A bálacsatornát hidraulikusan működtetett ajtó zárja le. Az ajtó nyitása után a kész bálák a tarlóra esnek.

 A Hesston-4700 bálázót a Fiatagri-Hesston Franciaországi gyárában gyártották 1985-től. Magyarországon 1986-ban mutatták be először a bálázót, a Bábolnai Napokon. A HESSTON-4700 bálázó szálastakarmányok, széna és szenázsalapanyagként, valamint szalmabálázásra alkalmas gép. A kötőszerkezet 4 helyen műanyagzsineggel köti át a bálát. Az állandó bálatömörséget a bálacsatorna oldalait támasztó hidraulikus munkahengerek egy szorító mechanizmuson keresztül biztosítják, azonban a kívánt tömörségnek megfelelő hidraulikus nyomást minden esetben be kell állítani. Az elkészült bálák a bálacsúszdán keresztül egyenként a talajra jutnak. A bálázógép egyik legnagyobb előnye hogy a hasonló kategóriájú bálázókkal szemben viszonylag kis teljesítményigénye volt, ezért MTZ-80/82 traktor könnyedén üzemeltette.

  A lengődugattyús rendszerű, vontatott gép szálastakarmányok és gabonaszalma betakarítására alkalmas. A renden lévő anyagot vezérelt ujjas rendfelszedő emeli fel a talajról és a konzolos csigákhoz juttatja. Az anyagáramot lengővillák juttatják az előgyűjtő csatornába. Itt addig gyűlik és tömörödik az anyag, amíg az előgyűjtő csatorna fenékrésze a tömörítés hatására el nem mozdul. Ekkor bekapcsol a felsővezérlésű továbbító villasor, amely a dugattyú hátrafelé mozgása közben  a bála keresztmetszetének megfelelő mennyiségű előtömörített anyagot a tömörítőtérbe juttatja. A lengődugattyú az előtömörített anyagot préscsatornába tolás közben tovább tömöríti, majd a beállított bálahossz elérésekor a gép a bálát hat helyen megköti. Minden kötést külön kötözőfej végez. A bálázót fel lehet szerelni bálacsúszdával, vagy Hesston 4820 bálagyűjtő kocsival, amely a bálákat kettesével helyezi a talajra.

  A bálázó vontatott, egytengelyes, kardánhajtású gép. A rendre rakott szálas takarmányt a bálázógép hátulján elhelyezett, kettős villákkal felszerelt gumihevederek segítségével a földön görgeti, majd a megfelelő bálaméret elérése után zsineggel körbetekeri. Ezután a gépkezelő felnyitja a hajtott gumihevedereket magába foglaló hátsó ajtót és így a bála a gép mögött marad. A bála hosszát a szekrény mérete, a bála átmérőjét és tömörségét a szekrényben két egymással szemben elhelyezett, spirál rugókkal feszített villasor határozza meg. Kötözőberendezése a gép elején van, amely a két szálvezetőt működtető munkahengerből és a két darab, kézzel működtethető zsinegvágó pengéből áll. Kötözéskor a traktorvezető a zsineget  - a két zsinegvezetőt középről kifelé, szakaszosan működtetve - beleengedi a készülő bálába, majd a géppel a rendről kifordulva a bálát még párszor átgörgeti. Végül a bála szélein a kötözőanyagot a zsinegvágó elvágja.    

  A hengeres bálázó alkalmas szálas növényféleségek felszedésére, bálába való tömörítésére. A géppel bálázható növények: lucernaszéna, fűszéna, gabonaszalma, kukoricaszár. A gép félig függesztett kivitelű, meghajtását a TLT-ről kapja. A rugós kivitelű felszedőszerkezet követi a talajt. A formázó hevederek nylonszövet betétes gumihevederek. Az egyik oldalra gumírozott textilbevonattal van ellátva, a másik oldalra mélyen durva felületű a bála hengerítésére. A gép jobb oldalán található az osztásokkal ellátott mérőkészülék, ami jelzi a bála méretét. A zsinegház a gép jobb oldalán helyezkedik el, melyben 6 db zsinegtekercs számára van hely.  Elektromos motor mozgatja a zsinegvezető csöveket, amelyek elvégzik a kötözést. A kötözés befejezését követően az oldalfalaknál elhelyezett kések a zsineget elvágják. A hátsó ajtó a bálakamra hátsó felső részén van csuklósan felfüggesztve, amelyet a bála kitárolásakor két hidraulikus munkahenger működtet.

  A Hesston 5800 vontatott kivitelű, sodrórendszerű bálázógép lucerna, gyepszéna, kukoricaszár és gabonaszalma felszedésére, hengeres bálákba sodrására szolgál. Hajtását az üzemeltető erőgép teljesítményleadó tengelyéről kardántengelyen keresztül kapja. A renden fekvő anyagot a vezérelt ujjas felszedő szerkezet emeli fel és a tömörítő hengerekhez továbbítja. A hengerek által összepréselt anyag a magképző hengerektől irányítva a laza, sodró hevederekre kerül. Az ívelt pályán elhelyezkedő hengerek segítségével készül el a bálamag, amelyet a megfeszített sodróhevederek fokozatosan mozgásba hoznak. A sodró hevederek forgó mozgásuk következtében a terményt bálába sodorják. A megfelelő méret elérésekor a gép a forgó bálát kézi vezérléssel. álló helyzetben zsineggel körbetekeri. A kész bála a hidraulikus munkahengerekkel működtetett hátsó keret felnyitása után a bálakamrából a tarlóra kerül.

  A Gehl RB-1500 rendfelszedő-bálázó vontatott, egytengelyes, kardánhajtású kivitelben készült. A gép a megfelelő szélességű rendre rakott szálas terményt felszedi, hengeres bálákba tömöríti, majd az elkészült bálákat a tarlóra rakja. A renden lévő terményt az ujjas rendfelszedő berendezés felemeli, majd az egymással szemben forgó végtelenített alsó széles szalag és a felső gumírozott hevederek közé továbbítja, amelyek csigavonalszerűen összesodorják. A megfelelő bálaméret elérése után a gépkezelő működésbe hozza a kézi vezérlésű, zsineges kötözőszerkezetet, amely menetszerűen körbetekeri a kocsitérben forgó hengeres bálát. A kész bála a hidraulikus munkahengerekkel működtetett hátsó keret felnyitása után, a hevederek feszítő hatása következtében a kocsitérből a tarlóra kerül. 

  A Claas Rollant 85 típusú hengeres bálázó egytengelyes, vontatott kivitelű gép. Hajtását a traktor teljesítményleadó tengelyéről kapja. Elsősorban szálas anyagok - széna és szalma - hengeres nagybálákba kötésre szolgál, de bálázható vele rendre rakott kukoricaszár is. Jellegzetessége. hogy a hazánkban akkoriban forgalmazott gépektől eltérő módon készíti a bálát. A rendfelszedő és a mögéje épített továbbító villasor ugyanis egy érdes felületű, hajtott hengerek által határolt bálatérbe továbbítja az anyagot. A beérkező termény először csak lazán kitölti a bála méretének megfelelő belső teret, és csak ezután kezdődik meg a bála formálása, tömörítése. A gép a laza, de már forgó bálamagra tömöríti a következőkben felszedett anyagot. A megfelelő méret és nyomás elérése után a traktoros kézi vezérlésű kötözőszerkezet segítségével zsineggel körbetekeri a bálát, majd az ajtó felnyitása után a tarlóra helyezi azt. A bálázó 1,8 m átmérőjű, 350-400 kg tömegű bálákat készít.

  A sodró rendszerű hengeres bálázógép szálas takarmányok, gabonaszalma és kukoricaszár betakarítására alkalmazható. Hajtását a traktor erőleadó tengelyéről kapja, hidraulikus elemeinek működtetése a traktor hidraulikus rendszerével történik.. Rendfelszedő szerkezete vezérelt ujjas. A felszedett terményt az egymással ellentétes irányban forgó alsó szállító- és felső sodróhevederek hengeres bálamaggá képzik. A hevederek e bálamagra a terményt folyamatosan felcsévélik, kialakítva így a hengeres bálát. A beállított bálaméret elérésekor a hevedert feszítő keret ütközölapja kapcsolja az automata kötözőszerkezetet, mely a bálát zsineggel körbetekeri. A vezérlőszerkezet menesztőtárcsája a kötés befejezésekor nyitja az ürítőajtó rögzítőkilincsét, a bekötött bála így a talajra helyeződik. A kötözés idejére a géppel meg kell állni. a kötözés folyamata és a zsinegvágás automatikusan történik. A gép üzem közben a traktor mellett halad.